Tegnap vegre sikerult olyat tennem, ami masfel honapja nem sikerult. Olyan isteneset tudtam, vagyis kellett tusszentenem, hogy az most szamomra leirhatatlan (vagy beletelne egy-ket bekezdesbe, de inkabb nem farasztom magam most).
Na de hogy eddig miert nem ment a tusszentes? Az egesz ugy kezdodott, hogy szerdan, mentuknk volna Six Flags-be, de a spanyolok lenyultak a kocsinkat az kolcsonzobol, igy terveink kodde foszlottak. Be tervunk egy konnyed bicikliturara esett. Lementunk hat a gym-hez, a biciklitarolohoz, hogy valasszunk harom normalis bicajt. Azt hittem sikerult. De nem.
Elindultunk ki a taborbol, Beaverkill fele vettuk az iranyt, erre nincs betonut, csak murva, es vegig lefele lejt, szoval tekerni egyaltalan nem, fekezni annal inkabb kell ezen az uton. Es itt volt a bibi: az a fek, ami a vizszintes talajon tokeletesnek tunt, a lejton egyszeruen nem akart rendesen fogni. Mar megvolt az utazosebessegem, ugyhogy csak ezt kellett volna tartani, de tul gyengen fogott a fek. Az egyik kanyarban kisodrodtam az ut szelere, a kanyart meg be tudtam venni, de az ut szele annyira durva kovezetu volt, hogy a kormanyt egyszeruen kirazta a kezembol.
Borulas. Bicikli ket lab kozt hatrahagy, bal kez kapja az elso utest, jobb vall pedig a masodikat. A bal kezemet lehorzsoltam, de ugy, hogy teljesen veres lett, mindenhol, szo szerint. Masfel hetig kotesben is volt az alkarom. A tricepszemnel pedig meg mindig latszanak a gyonyoru karcolasok. Ez azonban a kisebbik gond, ez ugyanis nem faj, csak latszik, hogy van. A nagyobb bibi a jobb vallammal van. Annyira szerencsetlenul sikerult raesnem, hogy meg mindig arra kelek reggelente, hogy fajdalmat erzek a vallamban. Kentem mindennel, gyogyszert is nyomattak belem, de a fajalom meg mindig meg van, most gepeles kozben is erzem.
Azzal meg elbuszkelkednek, hogy rontgen vizsgalatra is elvittek bordatores gyanujaval, de szerencsere nem tort el semmim. Legalabbis ezt mondtak. A biztositasos reszebe most bele sem megyek, mert az egy kulon tortenet lesz majd valamikor. Annyira, hat hogy is mondjam, jo volt meg emiatt is ott dekkolni plusz ket orat.
Szoval, minden egyes alkalommal, amikor tusszentenem, kohognom kellett, vagy visszafogtam, vagy akorra fajdalmat ereztem a vallamban, illetve a melkasomban, hogy majdhogynem elpityeredtem a fajdalomtol. Na ennek tegnap se hire se hamva nem volt. Ugy nez ki, hogy ha lassan is, de gyogyulgat az a jobb vall. Azert egy ortopedushoz elmegyek majd, amint hazaertem, biztos ami biztos.
