Hangsúly a többin

Egy helyben állok. Menni akarok. Szaladni, rohanni. De még nem tehetem. Nem akarom. Nem tudom. El akarok indulni, de nem egyedül. Viszont nem tudom, hogy velem akar-e  jönni. 3 hete még úgy tűnt benne lenne. Azóta is találkozunk.... Ezért nem jó, azért nem jó. Most éppen megfázott (kedden) ezért nem biztos, hogy lenne rám egy-két (talán több is..) órája csütörtökön. Múlthéten "valószínűleg" megy haza óra után kifogás volt, ezért szóba se hozta, hogy megbeszéljük a délután/estét, ahogy azt korábban írta SMS-ben. Előtte való héten meg (ami egy héttel a 6-i találkánkat követte volna) másnap ment ki külföldre, ezzel nem is vitatkozom. 

Na de azért na! Nem vagyok én palimadár, hogy így szórakozzanak velem... Lassan három hete.... 
Mert lehet tényleg oda vagyok érte, sőt biztos is, és ezt még a tudtára is adtam, de én is rendelkezem tűréshatárral, tartással. És bizony el tud jönni az a pont, amikor az sem érdekel, ha ő lehetne a tökéletes ideál megtestesítője. Nem. Egyszerűen nem. És miért nem? A tartás miatt. Mert nem leszek senkinek a játékbabája.


Ha húzni akarja az idegeimet, akkor nagyon jól csinálja, de ennek most csütörtökön vége lesz. Vagy lesz tali, és akkor ez a poszt idejét múlttá per tárgytalanná válik. Vagy nem lesz. De akkor neki sem lesz alkalma velem bármit is kezdeni a továbbiakban. Mert itt már a határon táncikálunk. Nemleges válasz esetén nem fogok többször rákérdezni, inkább elengedem, minthogy lelkileg (megint) felemésszem magam. Egyszer már megtörtént.Többször nem fog.

Tényleg nagyon oda vagyok érte, talán nem túlzás kijelenteni, hogy szeretem, de hát tartás van. És inkább a büszkeségemet választom, mint a lassan megalázkodásba fajuló szánalomkönyörgést. Az nem én lennék. Úgy még én sem kellenék magamnak.

Persze lehet, hogy tényleg ilyen szerencsétlenül jöttek neki össze a dolgok, na de azért feedbackelni lehetne az embert. Legalább egy kis morzsányit, amit észre lehet már venni. Már ekkor meg sem szólalnék. De hát sajna nincs feedback, úgyhogy emiatt szopom a faszt lassan 3 hete. De legfeljebb csütörtökig.


Aztán vagy nagyon boldogan fog telni a  csütörtöki napom, vagy kicsit szomorkásan. De legalább el fogok indulni. Akár vele, akár nélküle.


(Potyautasok nem lesznek!!)