Hangsúly a többin

Nem is tudom, hogy kezdjek bele. Azzal akartam kezdeni, hogy "nem is tudom, miért írom ezt, mert úgyse fogom leírni azt, ami most bennem van." Poénos lenne most leírna azt amit ma kajáltam? Gyros, gabonapehely. Ezek vannak bennem. Kac-kac. Mégsem nevetek.
Egyszerűen nem érzem most jól magam. Pedig mindent úgy csináltam, ahogy szerettem volna. Szakítottam vele. A legdurvább az volt, hogy - kis túlzással, nem is, teljes mértékkel - ő terelte erre a szót. Látta rajtam, hogy valami nem stimmel. Látta az érdektelenséget. Pedig nem is éreztem. Bár ha fejben már majdnem eldöntöttem, hogy nem szeretném tovább az idejét rabolni, akkor annak azért lehet hatása , amit külső szemek is könnyen észrevesznek. Elmondtam neki az érvelésem, elfogadta, de nem teljesen értette. Nem is csodálom. Viszont tényleg nem érzem magam túl jól. Holnap vagy holnapután erővel duzzadva megírom minden bajom. Most inkább pihenek egyet.