Hát most jut eszembe, hogy van még azért még miről írni ám! De csak gyorsan lekörmölöm, aztán alvás. Amúgy is csak azért vagyok még fent, mert csinálok teát reggelre. Voltam ma tüntetésen. Vagyis demonstráción. Nagy a különbség, szerintem. Ha tüntetést hallok, akkor mindig a "Gyurcsány takarodj!" szöveg jut eszembe, meg pár nyugdíjas, vagy nyugdíjközeli jómunkásember, egy-két kapával, lapáttal a kezükben. A demonstráció meg azért kicsit értelmesebb dologra emlékeztet, mint a céltalan, Parlament előtti dekkolás. Egyébként a felsőoktatás megreformálása kapcsán volt tüntetés, izé... demonstráció. Túlságosan is olyan emberek akarják megmondani a tutit, akiknek fingjuk sincs semmiről. Szóval csak a szokásos dolog történik szeretett hazánkban. Ennek ellenére mégis itt képzelem el a jövőmet. Pár évet nem tartok kizártnak külföldön tölteni, de az csak ideiglenes lenne, jönnék vissza, az tuti. Most legalábbis így gondolom, aztán ki tudja. Remélem nem akadályoznak meg nagyon itt a mindent-tutira-tudó emberek az én naiv kis elképzelésemben, hogy itt élhessek élhető életet.
Néhány napja az egyik Kata a sok közül említette, hogy beregisztrált egy társkereső oldalra (bocsi Ricka, hehe, nyehehe). Azt hitte, hogy majd jól kinevettem, aztán mégsem így lett. Megrökönyödésére. Ez a szó még mindig adja. Miért is kellett volna kinevetnem? Vagy éppen meglepődöm? Ma már ez nem számít extrának. Bár hát na. A hatékonyságáról azért nem vagyok túlságosan meggyőződve. És nem is leszek. Na de ma már miért nem ciki (szerintem legalábbis nem az) társkeresőzni? Hát mert felgyorsult a világ. De nem erre akartam kihozni az egészet. Hanem bele akartam magyarázni a Facebook-ot. És most jön ez a rész. Amióta van ez a csoda, pontosabban, amióta használjuk, azóta közkincsé tehetjük facebook-os ismerőseink közt a "családi állapotunkat". Azaz használhatjuk a facebook összes nekünk kínált funkcióját. Plusz: ha felvállaljuk az éppen aktuális szuper családi állapotunkat, akkor nem mellesleg akár még egy társkeresőként is tud funkcionálni ez a remek oldalacska. Erre még az is rádobhat, hogy itt lehet ilyen lájkokat is dobálni a másik ember posztjára, kommentjére, akár ezzel is jelezve némi szimpátiát iránta.
Gyors összehasonlítás: mit tud egy társkereső oldal? Megadod azt a sok adatot, amit majd a többi emberke le tud csekkolni, hogy írjon-e neked üzit, hogy "jujj de csini vagy, kávézunk valamikor esetleg..". És akkor talán nagyvonalakban ennyi lenne. Mit tud a facebook? Multikommunikációs felület, továbbá időpazarlása tökéletesen alkalmas funkciókkal is sikeresen fel van vértezve ez a gyöngyszem. Meg még olyat is tud, hogy le tudnak csekkolni azok, akik kíváncsiak rád, és talán még azt is megtudják, hogy van-e valakid, vagy nincs. Várjunk csak egy induri pindurit! Ez olyan ismerős, nem? A faszt nem. Hát pont ezt csinálja a társkereső. A különbség csak annyi, hogy a facebook tud sok minden mást is, ez a társkeresős rész inkább csak mellékesen jött létre az oldallal együtt, szóval egyáltalán nem ez a fő profil, csak hát erre is tökéletesen alkalmas. Azok a szar társkereső redvák meg mire jók? Gyakorlatilag semmire.
Húú. Nagyon eltértem. Arra akartam kilyukadni, hogy amióta van online közösségi izé, azóta egyre elfogadottabbá vált némileg online is tudakozni, érdeklődni, akár még társ után is nézni. És ez így szépen lassan elfogadottá tette az online társkeresést a mai fiatalság (talán a 30-as 40-es éveiben járók körében is), hogy facebook-on csajozni/pasizni nem ciki. De csak facebookon! Mert ez itt csak egy "melléktevékenység", amit hát amúgy még tudok itt csinálni kicsit, ha akarom. Viszont ha társkeresőn vagyok, az már picit még most is gázabb, mert hát az azt jelenti, hogy direkte azért regisztráltam, hogy "valakit találjak már, az isten szerelmére!" Na a facebook-nál pont ez a csúnya szájíz hiányzik. Mert nem erre lett kitalálva. És alapvetően nem is erre van, csak éppen pont alkalmas erre is. Hát talán, remélhetőleg érthető voltam. Ha nem, az sem baj. A lényeg, hogy kiírtam magamból.
